Hét végi aktív programként részt vettem a Gödöllői Margita344,2 TSE által szervezett terep maratonon,ez volt életem első terepfutása. Minden elismerésem annak aki erre nap mint nap készül és időközönként le is futja.Szeretek én is futni de álmomban nem gondoltam volna hogy maratoni távot ilyen emelkedőkön is lehet élve teljesíteni,hóban bukdácsolva csúszkálva és figyelve nehogy eltévedjen az emberfia, bár a rendezőket dicséri hogy rendesen ki volt zászlózva a pálya.A futók kb 130 fővel képviselték magukat a túrázók annál többen voltak szerencsére ,mert így mindig tudtam hogy éppen merre kell mennem.A táj az festői volt, évek óta ennyi havat nem nagyon láttam egy helyen.Győnyörü volt ez a mesés téli táj.A futó cipő választásával voltak gondjaim,utólag olvasgattam hogy milyen is lenne az igazi ami ilyen 
versenyekre alkalmas lehetne.Hát én elmentem a "sima"futó cipőmbe és meg is sínylette a lelkem felfelé taposás keményen hogy nehogy visszacsússzak és azért haladjak is,lefelé meg oldal helyzet és csúszás vigyázva el ne essek mert beérkezni szeretnék a célba és nem a mentő autóból integetve áthaladni rajta :-) Kis erdei mászó gyakorlat is volt ami az itt látható képen látható . Nagyon sokat segítettek az ellenőrző pontoknál ,főleg a lelkemnek .Mindenhol kaptam egy két kedves szót élelmet italt ,és még arra is futotta hogy meghallgassam hogy hogyan is képződött a Gödöllői dombság .(köszönet érte)Az utolsó pár kilométert már társsal futottam akivel menet közben ismerkedtünk meg, és szurkoltunk egymásnak,a végén még a családtól is kaptunk lelkesítő tapsot,meg egyáltalán megmutatták hogy merre is van a cél,mert ilyenekre már agyilag nem nagyon voltam képes.
versenyekre alkalmas lehetne.Hát én elmentem a "sima"futó cipőmbe és meg is sínylette a lelkem felfelé taposás keményen hogy nehogy visszacsússzak és azért haladjak is,lefelé meg oldal helyzet és csúszás vigyázva el ne essek mert beérkezni szeretnék a célba és nem a mentő autóból integetve áthaladni rajta :-) Kis erdei mászó gyakorlat is volt ami az itt látható képen látható . Nagyon sokat segítettek az ellenőrző pontoknál ,főleg a lelkemnek .Mindenhol kaptam egy két kedves szót élelmet italt ,és még arra is futotta hogy meghallgassam hogy hogyan is képződött a Gödöllői dombság .(köszönet érte)Az utolsó pár kilométert már társsal futottam akivel menet közben ismerkedtünk meg, és szurkoltunk egymásnak,a végén még a családtól is kaptunk lelkesítő tapsot,meg egyáltalán megmutatták hogy merre is van a cél,mert ilyenekre már agyilag nem nagyon voltam képes.A beérkezés az nagyon nagy öröm volt számomra ,legyőztem magam ,sikerült megcsináltam kavarogtak bennem a gondolatok.
Most hogy egy picit megpihentem már keresem a következő kihívást, célt.Az ember már csak ilyen ,célok nélkül elvész.
Köszönöm a szervezőknek a kiváló szervezést,családomnak a támogatást,karate mesteremnek pedig a kitartásra való nevelést .(Istennel menet közben megbeszéltem )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése